2010. május 25., kedd

Annyira tudok...

Azért azt meg kell hagyni,hogy profin összehoztam ezt a kis "magánéletet". Választani mindig is tudtam,és most sem csalódhatok magamban. Merő iróniából még tapsvihart is hallok,akárhányszor (és ez bizony sokszor előfordul a nap folyamán) eszembe jut a "szerelmi" (cöhh) életem.

Version1.: Irtó kedves és aranyos. Még akkor is meg tud nevettetni, amikor épp mindenkit messze kívánok,és durca vagyok. Ha kell,saját magán is viccelődik,és mégis végig olyan hangulatot áraszt,hogy legszívesebben csak ölelgetném,és kacagnék. Szeret élni,van benne egy nagy adag optimizmus, egy hatalmas mosoly az egész fiú. És lehetetlenül messze lakik.

Version2. Egy helybéli "régi ismerős". Legkevésbé sem mondhatnám,hogy szimpatizál velem. Sötét,egy kicsit (?) mogorva, furcsa,zavarba ejtő,frusztráló a jelenléte (én még lélegezni is elfelejtek -.-), nem tudod,hogyan viszonyulhatsz hozzá.Nem szokása ránézni az emberekre (vagy csak rám?!) és egy nagy kérdőjel az egész. És nekem szimpatikus.

Ha esetleg valaki küldeni akar nekem egy ajándék pólót,rajta egy "Lúzer" esetleg "Balek" felirattal,írjon egy kommentet, megadom a postacímet,és küldheti. Mert megérdemelném. -.-"

2 megjegyzés:

  1. Ugyanmár.
    Az egyik foglalkoztat, mert csupa rejtély, kihívást jelent már az is, hogy a közelébe kerülj. Gondolom kiváncsi vagy arra, hogy mit érez, mit gondol.
    A másik megnevettet, felvidít. Viszont még élőben nem találkoztál vele. A neten a legtöbb ember könnyebben kitárulkozik. Lehet, hogy a valóságban egészen máshogy viselkedik a srác, mint várnád.

    Nem vagy lúzer! Csak próbálgatod a szárnyaidat.

    VálaszTörlés
  2. Nem tudom... nem tudok semmit. Semmiről nem tudok semmit. Ajjjh... lehet hogy csak nekem nem stílusom,hogy zökkenőmentesen haladjanak a dolgok. Igazából kezdem megszokni :D

    Köszönöm :)

    VálaszTörlés